💕Nem vagyok egyedül!💕
Felkel a nap, és beragyog fényekkel,
keresve társát, égiszép énekkel.
Ketyeg az idő, szalad a pillanat,
szalad a fény, szalad a pirkadat.
Cammog az éjjel, az éjszaka feketül,
te itt fekszel mellettem, nem vagyok egyedül.
A tenger is végtelen, hullámos hajával,
ringatva dúdolgat, suttogó magával.
A hold mint egy fénybogár, suhan elhagyottan,
deres kis falevél, didereg fagyottan.
Egy tücsök kóborol, és szerelemet hegedül,
te itt vagy már énnekem, nem vagyok egyedül.
Rét közepén áll egy fa, árva és komor,
a kietlen téren, egy magányos szobor.
A hegy ami mellett, csak pusztaság tekereg,
sír fent egy felhő, esőkben csepereg.
A világ ha kihalt, és búsul végtelenül,
én teveled ragyogok, mert nem vagyok egyedül.
December 14.
💕💕💕💕💕
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése