"" Beteg vagyok! "" ( AUGUSZTUS )

 

💕Beteg vagyok!💕

Oly nehéz a levegő, szinte fekete korom,
amikor nem vagy mellettem, fojtogat a lét.
Nem segít az írás, nem segít a borom.
Mardos a hiányod, percenként szanaszét.

Beteg vagyok nélküled, a lelkem sorvadozik.
A szívem alig dobog, csak búsan kelepel.
Sóhajom akadozva, lassulva botladozik.
Lelkemnek a színpadán, a bánat szerepel.

Beteg vagyok nélküled, menthetetlenül.
Te vagy nekem a gyógyír, te vagy az életem!
Beteg vagyok, érzem.... Érzem itt legbelül!
Nélküled megfulladok, vérzek, és éhezem.

Kérlek hogyha szeretsz, legyél nekem az élet!
Legyél nekem a levegő, legyél a kegyelem!
Nélküled beteg vagyok, és semmi sem éltet.
Mert lángokban áll bennem, érted a szerelem.

                                   Augusztus  28.

💕💕💕

💕Szeretném a kezedet💕

Szeretném a kezedet,
hogy együtt legyünk szabadok.
Szívedet, s a nevedet,
ha megadod, én maradok.
A pillantást, szerelmesen,
felhők alatt csókokat.
Ölelésed selymesen,
hogy szórhassam a bókokat.

Szeretném a kezedet,
hogy simuljon az enyémmel.
A szerelmetes szemedet,
mi befogad a reménnyel.
Az életed, az idődet,
a boldogságod keretnek.
A gyengeséged, erődet.
Szeretném mind! Mert szeretlek!

                        Augusztus.  27.

💕💕💕

💕Szólj hozzám kérlek!💕

Szólj hozzám kérlek, ha őszintén szólnál!
Ne engedd el amit nem szabad!
Ha dajkáló szókkal, reám hajolnál,
vagy a fájdalmat súgva, mind megszakad.

Szólj hozzám kérlek, hisz ismerlek téged!
Értem a lelked, és tisztelem!
Óvom, és őrzöm, az értéked, s éked,
itt nem vár hízelgés, se intelem!

Szólj hozzám kérlek, én menedék lennék,
a javadra válnék, s nem terhedre!
Szólj hozzám kérlek, csak ennyit szeretnék!
S hogy ne építs falat a lelkedre !

                              Augusztus   21.

💕💕💕

💕A szív útja💕

Úgy fedeztem fel egykor a világot.
Hogy biztos voltam akkor, az első szerelemben.
Ezután a szívemből, egy darabot kivágott.
Az hogy bőszen hittem még, egy újabb kegyelemben.

Úgy nőtt fel velem, a tapasztalat éke.
Hogy ezer vágást kaptam, ezer csalódással.
Úgy dőlt ki alólam, a terveimnek széke.
Hogy magammal se törődtem, mindig csupán mással.

De ezer törés után is, beforrnak a sebek.
Erősebbé válik, mint ahogy egykor volt.
S amióta fognak, a gondoskodó kezek.
A törődés, a köpenyét, lágyan rám gombolt.

Mert itt vagy Te mellettem, s nem mozdulsz melőlem.
Hiába a balga elmém, a szívedbe temetsz.
Mert a legjobbat hozod ki, leginkább belőlem.
S tán én is úgy szeretlek, ahogyan te szeretsz.

                                        Augusztus   20.

💕💕💕

💕Nem menekülsz előlem!💕

Nem menekülsz előlem, s a szerelmem elől,
ha belegebedek is a szívem átadom.
Hiába kapsz bókot ezer út felől,
ott hagyom a gondolatom, éjjel az ágyadon.
Ott hagyom a vágyaim, és a lelkemet,
ha meg is unod lassan, pont úgy megszokod.
Nem kell minden tettemet, vesézve fejtened,
elég ha közel engedsz, s a kezem megfogod.

Nem menekülsz előlem, nélküled elveszek,
s nélkülem az életed, bók terén apadna.
Nem tudom te kivel, de én veled tervezek,
ha a szívem ezért, bele is szakadna.
Ha a lelkem ezért, eladni kellene,
s az érintésed csupán pillanat érzelem.
Egyetlen reggel érne csak, hogy csókod keltene,
úgy is a tiéd lennék, ha e nap az életem.

Nem menekülsz előlem, mert nem akarhatod,
nem taszíthatsz el, hisz tudom szeretnél.
Nem hazudhatsz magadnak, s nem takarhatod,
mellettem ébrednél, hogyha itt lehetnél.
Reggel csókkal fűznéd át, olvadó lelkemet,
s este egy film előtt, melléd feküdhetnék.
Kulccsal kapnád meg, minden szerelmemet,
s onnantól már előled, nem menekülhetnék.

                      Augusztus   13.

💕💕💕

💕Lehetnék az íród💕

Lehetnél a szerelmem, az örök útitársam.
Lehetnél az álmom, ami nem múlik el.
Lehetnél a glóriám, lehetnél a szárnyam.
Lehetnél az aki, nem cserél el senkivel.

Lehetnél az öröklét, a halálom után is.
Lehetnél a mindenem, mindenhol amíg élek.
Lehetnél a fűszerem, lelkemnek az ánizs.
Lehetnél aki beszél, s akinek beszélek.

Lehetnél a tüdőm, hogy levegőt vehessek.
Lehetnél a szívem, hogy életben hagyj.
Lehetnél az akit, örökre szeressek.
Lehetnél úgy kérlek, hogy mellettem maradj.

Hisz lehetnék a várad, amíg erőm bírja.
Lehetnék a csókod, ki lágyan keltene.
Lehetnék az íród, ki verseit neked írja.
Lehetnék a szerelmed, csak akarnod kellene.

                                      Augusztus 7.

💕💕💕

💕Hiszed vagy sem💕

Úgysem fogod elhinni, de a szivem rabja vagy.
Addig amíg szivem, rabja a tiédnek.
Szívemet a szívedhez, hozzászabva nagy.
Mégis egymás mellett, megélnek, s megégnek.

Alig hiszed el, de nem az ördög küldött.
Persze nem is angyalszárnyak reptettek a földre.
Szívem eleget tűrt, és eleget küzdött.
Vágyna olykor tűzre is, és néha egy kis csöndre.

Talán én sem hiszem, hogy felnőttem teljesen.
Talán te sem hiszed el, hogy érek eleget.
Talán hallod amit mondok, szerelmetesen.
Talán egyszer hiszel majd, s adsz szívedben helyet.

                                            Augusztus  6.

💕💕💕

💕Majd kincset ér💕

Hogy lehet ilyen szívvel, ennyire szeretni?
Hol bújik meg bennem, a tonna szerelem?
Miért nem tudok elengedni, sírni és feledni?
Vagy miért nem vagy itt mindig, mellettem, te velem?

Mire jó a sziv, ha folyton megtapossák?
Mire jó a lélek, ha bársony takaró?
Folyton elszakítják, alig-alig mossák.
Igazságot igenlő, s rosszat tagadó.

Nem tudom meddig lehet, a szívem szeletelni.
Nem tudom mégis hány helyen, került a kukába.
De nem szabadna félni, jó lenne néha merni.
Jó lenne őszintén szeretni, bele a nagy világba.

Hogy lehet ilyen a szív, miért nem talál magára?
Miért nincs meg az út, amin menni kéne?
Mi lehet a boldogságnak, az a teljes ára?
Ahol nincs se kétely, se a szerelemnek vége.

Bármerre is csapódik, a lelkem darabkája.
Egy-egy szívet meggyógyít, lesz ahova betér.
Hiába az önbizalom, sűrű torz homálya.
Ott pihen meg a létem, ahol majd kincset ér.

                                 Augusztus  4.

💕💕💕💕💕

""Terád gondolva ""

 

💕Terád gondolva💕

Most nehéz…

Csak a semmit lesem.

Halvány bánat pihen

szemeimen.

Bár átaludhatnám

a nélküled töltött időt,

de meg kell küzdeni;

a szerelmed ad erőt.

Hiányzol mindig,

ha épp nem vagy velem.

Olyankor ez a bánat

pihen szemeimen.

Összeszorul a szív is,

ha a tiéd nincs közel.

Ha majd melletted leszek

tudom; az élet ölel.

De addig csak vagyok,

csak a semmit lesem.

Terád gondolva

hunyom le a szemem.

Papp Ádám

💕💕💕💕💕

""A nőgyógyászok legviccesebb történetei ""

 

😂A nőgyógyászok legviccesebb történetei, amitől te sem tudod, hogy fetrengve röhögj vagy sírva fakadj!😂

A tudatlanság még mindig okoz fejfájást az orvosoknak, főként a nőgyógyászoknak, akik ha mindent komolyan vennének, akkor képtelenek lennének a szakmában dolgozni éveken keresztül.

Egyes beszámolók szerint volt olyan nő, aki úgy adott életet két gyermekének, hogy közben fogalma sem volt, hogy mi az a menstruáció, mitől indul be a havi vérzés, és volt olyan férfi, aki vállalta azt, hogy párja helyett szedi a fogamzásgátló gyógyszert, mit sem sejtve, hogy semmi hatása nem lesz.

Most következzen pár, vicces, de ugyanakkor szomorúnak is ható történet.

“Egyszer egy hölgy érkezett kontrollra, a karjában a 6 hetes gyerekével, aki jóízűen itta a kakaós kávét a cumisüvegéből, így elmagyaráztam neki, hogy a gyerek még túl kicsi ahhoz, hogy kakaós kávét igyon. Ekkor a nő közbevágott, hogy az nem kakaós kávé, hanem igazi kávé, és a gyerek imádja. Ekkor éreztem, hogy le kell ülnöm a székre.”

“Volt olyan férfi, akit fel kellett világosítsak, hogy az óvszert elég, ha a merev hímvesszőre húzza, a heréket nem kell beletenni.”

“A gyerekgyógyászaton vagyok asszisztens, és egy kismamának többször el kellett mondjam, hogy miért nem tesz jót a gyereknek, ha szénsavas üdítőt tölt a cumisüvegbe.”

“Az egyik női páciensem összeszedett egy nemi betegséget, és amikor közöltem vele, hogy milyen baja van, nagyon mérges lett, mondván, hogy neki csak egy partnere van, igaz, hogy egyszer-kétszer megcsalta őt, de akkor sem érti, miként történhetett ilyen kellemetlenség, mert a partnere mindig használ óvszert, és minden aktus után nagy gonddal meg is mossa a gumit, hogy az ismét használatra kész legyen.”

“Egy dühös pár azért keresett fel, mert annak ellenére, hogy felírtam a fogamzásgátlót, a lány teherbe esett. Amikor megkérdeztem, hogy szedte-e a lány rendszeresen, az a válasz érkezett, hogy gyomorpanaszai alakultak ki, így a férfi hősiesen felvállalta, hogy ezentúl ő szedi be a tablettákat.”

“Volt egy anyuka, aki úgy nézte meg, hogy gyereke lázas-e, hogy begyújtotta a sütőt, az egyik kezét betette, a másik kezét meg a gyerek homlokára tette, és megpróbálta összehasonlítani, hogy melyik a melegebb, majd azzal jött be a rendelőbe, hogy babájának 180 fokos láza van.”

“Mikor egy nő lábát amputálnunk kellett, az asszisztens odaadta a papírokat, hogy olvassa el, írja alá, amivel beleegyezését adja, hogy levágják a lábát. A nő teljesen higgadtan, félelem nélkül, aláírta a papírokat. Ekkor megkérdeztem, hogy tisztában van vele, hogy ezentúl megváltozik az élete. Erre ő azt felelte, hogy tudja, hogy a műtétre szükség van, és nem aggódik, mert a lába úgyis vissza fog nőni.”

“Egy pár azért fordult hozzám, mert 2 éve próbálkoznak a gyerekvállalással, és nem jön össze. Feltettem a szokásos kérdéseket, hogy milyen gyakran élnek szexuális kapcsolatot, volt-e már abortusz. Végül eljutottunk a közösüléshez, de ekkor a pár szeme elkerekedett, mert fogalmuk sem volt, hogy kinek mit hová kell bedugnia. Ekkor ábrák segítségével kellett felvilágosítsam őket, hogy miként történik a gyereknemzés.”

“Egy feldühödött nő azért keresett fel, mert annak ellenére, hogy szedte a fogamzásgáltó tablettákat, mégis teherbe esett. Mikor megkérdeztem, hogy hogyan szedte, azt felelte, hogy csak akkor kapott be belőle egyet, ha “akció” volt, másképp nem szedte.”

                                               😂😂😂😂😂

"" Érzem ""

 

💕Érzem💕

Érzem, ami fáj — nem csupán gondolat,

hallom, ahogy szíved mélyen hasogat.

Érzem a boldogságod,

szellő suttogja vidámságod.

Érzem testemen könnyeid árját,

felhő hullatja az égi fájdalmát.

Érzem, mikor körülölel a magány,

repedés fut végig szíved falán.

Érzem, ahogy lelked szól hozzám,

hangod muzsikája bennem dalol tán.

Érzem illatod, s bennem a vér pezseg,

újjászületik — s örökké szeretlek.

TOLDI GÁBOR 

Versek Mindenkinek

💕💕💕💕💕

""Hogy miért "teremtő" nyelv a magyar és mitől különleges ?""

 

Hogy miért "teremtő" nyelv a 

magyar és mitől különleges ?

****

Össze ne téveszd!

– a boka táját a toka bájával,

– a borztanyát a torz banyával,

– a csárda zaját a zárda csajával,

– a száradt füzet a fáradt szűzzel,

– a fartőt a tar fővel,

– a harcsa máját a Marcsa hájával,

– a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,

– a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,

– a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,

– a hős ember nevét a nős ember hevével,

– a réti pipacsot a péti ripaccsal…

****

🌺

Továbbá nem mindegy:

– hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,

– hogy mögöttem vagy nem öttem mög,

– hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani,

– hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre,

– hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,

– hogy veres párbaj vagy páros vérbaj,

– hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz...

****

🌺

És vajon van-e különbség a 

következő szavak jelentésében?

bérlőtárs – társbérlő

állampárt – pártállam

csónakmotor – motorcsónak

padlószőnyeg – szőnyegpadló

lisztcukor – cukorliszt

rádiómagnó – magnórádió

****

🌺

Egy nyelv nincs a földön, amelyben ennyiféle

 szinonimát találunk arra, hogy valaki meghal. 

Nézzük csak: ki hogyan hal meg?

– Az aratót lekaszálja a halál.

– A boldogtalan megboldogul.

– A búvár örök álomba merül.

– A díjbirkózót legyűri a halál.

– A hajós boldogabb hazába evez.

– A harangozónak beharangoznak.

– A házmester beadja a kulcsot.

– A kalauz eléri a végállomást.

– A kertész a Paradicsomba jut.

– A koldus jobblétre szenderül.

– A léghajósnak elszáll a lelke.

– A molnár leőrli az életét.

– A muzsikusnak elszakad élte húrja.

– Az órásnak üt az utolsó órája.

– A pék megeszi kenyere javát.

– A pénztáros elszámol az élettel.

– A portásnak megnyílik a mennyország kapuja.

– A szabónak elszakad élete fonala.

– A trombitásból végképp kifogy a szusz.

– A vegetáriánus fűbe harap

🌺🌺🌺🌺🌺

"" Egybekötött világok ""

 

 💕Egybekötött világok💕

Túl messze vagy

csak a tegnapban látlak.

Füstje az emléknek

hozzám ér, elkap.

Mintha Óceán lenne,

mi elszakít tőled.

Gondolni rád is;

csak még egy percet.

Felidézem némán

amit két szemed ad.

Csak hullik a könny;

nem jönnek szavak.

Aztán mosolygok,

mert hamarosan látlak.

Akkor ölelésem mondja el

ezt mennyire vártam.

S amíg nem jössz,

én türelmesen várok.

Édes egy szerelmem.

Egybekötött világok.

Papp Ádám

💕💕💕💕💕

""Váratlan fordulat "" ( JÚLIUS )

💕Váratlan fordulat💕

Ott volt az az este, amikor megláttalak.

Ott volt az az este, mikor megismertél engem.

Mikor a pillanat szép percei, magával rántanak.

S a szerelem lépcsőfokán, leülve töprengem.

A hetek tova szállnak, a csoda megmarad.

A csoda ami te vagy, az ajándék nekem.

Hidd el soha többet, nem leszel egymagad.

Mert őrzöm ezt a kincset, mit még meg kell értenem.

Meg kell értenem azt, azt hogy egyre jobban.

Egyre jobban érezlek, közel magamhoz.

Virágzol mint a kaktusz, itt az ablakomban.

Hiába távolodsz tőlem, úgy láncolsz magadhoz.

Mentő öv vagy nekem, lelkem kapaszkodója.

A legjobb dolog ami, történhetett velem.

Bármennyi idő is jut, hajlok én a szóra.

Amíg te szavalod, lelkemnek védelem.

Úgy néz ki van még álom, ami valós lehet.

Van még olyan pillantás, amiben elveszek.

Van még olyan szerelem, aki még úgy szeret.

Őrülten, vagy unalmasan, nincsenek jelmezek.

Bárhogy volt, a menekülés nem jutott eszünkbe.

Magamnak akarlak, te meg magadnak.

A fordulatok váratlanul, jönnek az èletünkbe.

És csak remélni tudom, hogy itt is maradnak. 

Július  31.

💕💕💕💕💕

Ott vagyok, ahol velem vagy!

Ott vagyok a szemedben, az az apró fénytörés,
mi szerelmet varázsol, fakó kételyekkel.
Mosolyodba görbülő, idilli rejtőzködés,
szuszogásod díszletében, mézédes neszekkel.

Ott vagyok a tenyeredben, ahogy én is hordalak,
ahogy én magasztalom, ékes mivoltodat.
Elraboltad rég a lelkem, s lelkeden raboltalak,
viselném a jót, s a rosszat, viselném gondodat.

Ott vagyok a dallamokban, a kettőnk közös dallamán,
nem nyugszik a szerelemünk, minket soha el nem hagy.
Érezném a csókod, szavad örökkön hallanám,
mert ott vagyok én igazán, ahol te is velem vagy.

                             Július 28.

💕💕💕💕💕

Lelked hegedűjén

Szeretnélek látni, ahogy senki más.
Szeretném a lelkedet feltérképezni.
S ha nem járnék sikerrel, nem te vagy hibás!
Nekem kell megtanulni, a szívhangod érezni.

Szeretnélek megismerni, hogy tudjam kit szeressek.
Én is itt vagyok, mert kellek mindehhez.
A lelked lesz a vásznam, s a szívemmel kell fessek.
Dallamosan, s szépen, suttogva mind e nesz.

Minden szavam ringat, ahogy rezdül a húrod.
A lelked hegedűjén, veled játszanék.
Vigyázok a lényedre, ha a szívemet is szúrod.
Hisz lebegő lényemben, csak veled látszanék.

Szeretnélek magamnak, ha nem túl nagy e álom.
A lelkem udvarába betekinthetnél.
Úgyis ezt szeretnéd, én meg jobban várom.
Megágyaztam itt neked, ha bele pihennél.

S ha lehunyod a szemed, miután megszerettél.
Addig aludj velem, míg érzed a lelkemen.
Hogy beletekertelek, s a rabod rabja lettél.
Én meg ott pihenek, szíveden, s kebleden.

                                 Július   24.

💕💕💕💕💕

Maradj még

Már rég elhagyhattál volna, de te itt maradtál.
Már rég lemondott volna más, de te mégis esélyt adtál.
Már én se tudom merre lennék, a zűrös életemmel.
Már rég ott hagyott volna más, tele félelemmel.

Már rég menekülne aki lát.... bele lát az életembe.
Rég elveszett volna más, ebbe az érzelembe.
Már én se tudom mi a baj, a szívemmel és velem.
Már rég nem tudnám merre jár, a szebbik-jobbik felem.

Már rég egyedül lennék, mert bízni félek én.
De melletted érzem talán, mennyit érek én.
Más már itt se lenne, elillant volna rég.
De te kitartasz mellettem, talán sokáig még.

Már rég elhagyhattál volna, de te itt maradtál.
Kicsit újjá születtél, kicsit bele haltál.
Már rég elhagyott volna más, de fogom még a kezed.
Mert itt vagy még mellettem, ahogy én is veled.

                                           Július  22.      

💕💕💕💕💕

Szeress... vagy ne!

Szeress! Ahogy engedi a helyzeted, s a valóság.
Szeress! Mert porban kuszok én, de a lelkem tiszta jóság.
Szeress! Hiszen az idő most húzott feléd.
Szeress akkor is, és úgy... ha nem is értenéd.

Mert érteni nem kell, csak szeretni, és élni!
Érteni ráér majd, ha nehéz már beszélni!
Ha a szív szavakat akaszt, és gátol.
Akkor így, vagy úgy, de minden megy magától.

Szeress!... Vagy ha nem megy, ne tedd!
Karodba végy, vagy tiporj el szótlan.
Bárhogy is lesz, de én az életed....
Egyszer az életed része voltam...

                      Július  21.

💕💕💕💕💕

Mellette maradni

Úgy érzem végre enyém lett, az írásomban élő.
Reménytelen kutakodó, szerelmet ígérő.
Szavak várának lakója, értelmének éke.
A megfáradt lelkemnek, pihentető széke.

Olyan mintha a viharokat, a nap kisérné csendre.
Olyan mintha a szívem romját, ő intené rendre.
Szigorú, ám úgy ölel, hogy elolvad a testem.
Olyan mintha szólna hozzám, hogy tudjam: Őt kerestem!

Úgy érzem most az övé vagyok, s a felkínált énem.
Kezdhet vele akármit, nincs nagyon mitől félnem.
Mert elvesztem már minden évben, csak vegetál a szív.
A testem már a lelkemmel, folytonos harcot vív.

De most valahogy éltető, amitől menekültem.
Most valahogy nyugtató, ahova kerültem.
Jó volna végre átadni, a teljes magam, érte.
Jó volna végre megpihenni, hogy tudjam, most megérte.

Nyugodt vagyok mellette, s a nyugalmamat ontom.
A körém épült falakat, szépen lassan lebontom.
Félelmében a szívem folyton, el akar szaladni.
De most nem akarnék semmi mást, csak mellette maradni.

                                         Július  16.

💕💕💕💕💕

Bárcsak

Bárcsak méltó lennék arra, hogy vele lehessek.
Bárcsak méltó lennék rá, hogy ne veszítsem el.
Azt aki tán szeretne, s én is szeressek.
Bárcsak méltó lehetnék, hogy az esélyt ne hintsem el.

Bárcsak ott lenne a lelkem, ahol a testem is.
Bárcsak úgy dobogna a szívem, ahogy kellene.
Bárcsak úgy nyerhetnék egyszer, ahogy vesztek is.
Bárcsak pont az eszem, ne tenne ellene.

Bárcsak jobban lennék, vagy ha nem, hát ne legyek.
Ne lennék az aki, ezerszer útra kel.
Bárcsak a boldogság előtt, ne állnának hegyek.
Végre meggyógyulhatnék, vagy gyorsan múljak el.

                            Július 15.

💕💕💕💕💕

Közel hozzád

Olyan közel vagyok, amennyire tudok.
Én megtettem mindent, hogy megpillantsalak.
Hogy a szemedbe nézve, szerelmet koldulok.
És jusson nekem belőled, egy apró falat.

Sebesen feléd tartva, meglendül az óra.
Szinte fel se fogom, hogy előtted leszek.
Megszédülök tőled, és olvadok a szóra.
Levegőt eléd állva, szinte alig veszek.

Szembe a törvényekkel, és a józan ésszel.
Lehet rossz döntést hoznék, s talán te is meghoznád.
De itt leszek elötted, remélem nem mész el.
Hisz miattad kerültem, ennyire közel hozzád.

                                Július  14.

💕💕💕💕💕

Hogy lehetsz ilyen szép?

Hogy lehetsz ilyen fényes csillag, a fekete égen?
Hogy lehetsz ilyen káprázat, mi kézzel fogható?
Olyan mintha te lennél, akit várok már régen.
Neked ez a szív itt bent, szabadon lopható!

Hogy lehetsz ilyen gyönyörű, ilyen vonzó álom?
Hogy lehet olyan mosolyod, hogy beleszédülök?
Olyan mintha miattad, érdemes lenne várnom.
Addig meg szépen csendben, rímeket szülök.

Hogy lehetsz ilyen ritka kincs, ebben a világban?
Hogy lehetsz a fejemben, egy örök álomkép?
Miért látlak az esőben, a hóban, és a nyárban?
Hogy lehetsz ilyen ragyogó, hogy lehetsz ilyen szép?

                            Július  9.

💕💕💕💕💕

Bennem ég!

A számon ég a szó, mit a szíved falna fel.
S ha nem jön az a szó, a szívem halna el.
A számon ég a csók, mi a szád felé terel.
A szívemen az érzés, mi szerelmet felel.

Kezemben a kezed, jövőt fognak át.
Együtt nyitjuk majd ki, a jövő ablakát.
S ha szádon ég a szó, mit nekem szegezel.
Leszek aki hallgat, hogyha a hang leszel.

Mert szívemen még ég, az hogy vagy nekem.
S az aki én vagyok, szívedhez szegezem.
Mert bennem ég a tűz, s ezt hozzád terelem.
Hisz érted lobbant lángra, itt bent a szerelem.

                       Július   2.

💕💕💕💕💕

Még mindig

Azt hiszem még írhatnék, ha rólad volna szó.
S valamiben bízhatnék, ha volna olyan jó.
Még mindig te vagy verseim mozgatórugója.
S a magam felé leskelődő, lelkem befordulója.
Még mindig rólad szól, ha szól még valami.
S ha szóra bírhatnám magam, tudnád azt ami.
Tudnád azt amit, ami még bennem ég.
Felemészt itt bent mindent, s ott már kialudt rég.
Mert olykor összeforrna, s néha szakadozva tép.
Azóta oszladozva, szalad minden szép.

Még mindig rólad írok, ha írhatnék, s ha nem.
Még mindig sorok közt van, pár kósza érzelem.
Még mindig nem emlékszel, vagy inkább, már nem.
Még mindig itt ül bennem, egy tonna érzelem.
S ha rólad írhatnék, amit megteszek!
A hangszálaim, s tollam mögött, a kezem megremeg.
A hangom elcsuklik, a szívem kiszakad.
Az érzelmim tömkelege, némán kiszalad.
S egyben vagyok még, egy picit nyitott szemmel.
Szembe az érzelmekkel, s a régi szerelemmel.

                        Július   1.

💕💕💕💕💕