💕Égi szerelem💕
Én viszem el a napot, ha kell a hátamon.
Én húzom el a hegyeket, a tengerek felett.
A csillagokat összeszedem, holddal a vállamon.
Napsugarat szórok, a sötétség helyett.
A világot kifordítom, s a tengelyébe lépek.
Bármit megteszek, csak észre vegyél.
Mert nincs olyan univerzum, hol látni azt a szépet.
Ahol a szívembe költözve, az Istennőm legyél.
Veled több lehetek, veled több is vagyok.
A sóhajom is reszket, ha hozzám hajolsz.
Veled megég a lelkem, aztán meg megfagyok.
De olyan jó az érzés, mikor nekem dalolsz.
Minden erőm elszáll, mikor a szemedbe nézek.
Mert kiugrik a szívem, önként, és érthetetlen.
Leírni olyan nehéz, az amit akkor érzek.
Mikor ott van a szerelem, irántam a szemedben.
Nem tudom honnan jöttél, melyik bolygó hozott.
Nem tudom miféle imádat áldozata lettem.
De a szerelem Istene, most neked áldozott.
Mert biztosan tudom azt, hogy érted születtem.
Június 16.
💕💕💕💕💕

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése