💕CSENDES ESŐ💕
Csendes eső szitált te meg álltál az ablak
mögül nézted a lassan illanó
árnyamat ahogy az ég rám szakadt
esőt dobva szélmarokkal szórta igazgyöngyeit ...
Olyan őrült pillanatnak tűnt az idő
tér hasadt ketté és egybeforrott
ajakkal hagyott kéznyomot a szellem-
bőrömön a vágy térdepelt eléd elhagyva könnyeit ...
Szótlanul bambult a lélek míg a test
karolt beléd gyúrta éber álmaim
tükörképeit törve szét hogy összeszedjed
bennem élő szíved réges-rég elhagyott szilánkjait ...
Csendes eső szitált én meg álltam az ablak
mögül néztem a lassan illanó
árnyadat ahogy az ég rád szakadt
esőt dobva szélmarokkal szórta igazgyöngyeit ...
Olyan valódinak tűnt a pillanat varázsa
idő olvadt a térbe és szétvált
ajakkal csók után vágyakozott a száj míg az ég
meztelen szellembőrömön hagyta édes könnyeit ...
Szótlanul bambult a test míg a lélek
karolt belém gyúrta éber álmaid
tükörképeit törve szét hogy összeszedjem
benned élő szívem réges-rég elhagyott szilánkjait ...
Varjú Zoltán
💕💕💕💕💕

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése